A szónoki beszéd, ha jól csinálják, akkor egy nagyon intenzív utazás mind a beszélőnek, mind pedig a közönségének. A szuperszónikus repüléshez tudnám hasonlítani, ami szintén egy nagyon intenzív utazási forma, amikoris a repülő sebessége nagyobb, mint a hangsebesség és könnyen észrevehető ismérve, hogy a hangrobbanást hallanak a földön álló megfigyelők, amikor a gép elhalad felettük. A nyilvános beszédnél szintén át…
A karizma olyan akár egy bonyolult óramű, amelynél rengeteg apró alkatrészt kell összehangolni, hogy jól működjön. Ha viszont működik, akkor a munkahelyi és a magánéleti helyzetekben is rengeteget nyerünk vele, hiszen a karizmatikus ember erős, meggyőző és van egy bivalyerős jelenléte. Arisztotelész szerint a hitelességre (ethosz), az érzelmi hatásra (pátosz) és az észérvekre (logosz) kell figyelni. Nancy Duarte szerint a…
Retorikai eszközök bevezetés Mi lehetne célszerűbb kezdése egy retorikai eszközök használatáról szóló útmutatónak, mint egy retorikai kérdés: Mi az, amit szinte mindenki csinál, de csak kevesen csinálják ezt tudatosan? Például a halogatás, az internetes böngészés és a retorikai eszközök használata. A legtöbb ember a beszéd hevében nem gondol tudatosan arra, hogy „na most bedobok egy anafórát, hogy jobban megértsenek”. Vannak…
Írásbeli vs Szóbeli kommunikáció Egy fontos különbséget kell megértenünk a beszédekről, mielőtt elkezdünk a mondandón gondolkodni, vázlatokat csinálunk és nekifogunk a megírásnak. A beszédet a fülnek írjuk, nem pedig a szemnek. Arra írjuk, hogy a közönség meghallgassa, nem pedig elolvassa azt. Hasonló ahhoz, amit a rádiósok és a podcast készítők is csinálnak. Ilyenkor a látás érzék úgy vonható be, hogy…
A 2014-es Világbajnokságon volt szerencsém több Nyilvános Beszéd Világbajnokkal is beszélgetni. Mark Brown volt az egyikük (World Champion of Public Speaking 1995), aki professzionális motivációs beszélő és fiatalkorúaknak segít iskolákban, hogy rátaláljanak a saját útjukra, mondott egy számomra nagyon hasznos gondolatot. Érdemes tudni, hogy kutatások alapján 10 percig vagyunk képesek radikális változtatás nélkül elnyerni a közönség figyelmét. Ha megnézünk egy…
A beszéd és a zene között rengeteg párhuzamot lehetne vonni. A számomra egyik legszebb közös pontjuk a csend ereje. Ahogy a zenében hangok és a csend elrendezése érzelmeket vált ki, ugyanígy a beszédekben is. Ezt hívjuk hatásszünetnek. A csend ereje az előadás előtt Emlékszem, hogy a legelső egyetemi órám a Villamosságtan volt és egy fiatal tanár tanította, azthittük, hogy amikor sétált…
Még az ökölvívás alatt a kedvenc programjaim mindig az edzőtáborok voltak, hiszen rettenetesen sokat lehetett fejlődni néhány teljesen fókuszált nap során a különböző technikákban. Ennek megfelelően a temesvári Nyilvános Beszéd európai versenyének megnyerése után szerveztek nekem Berlinben és Londonban is ilyen “edzőtábort”. A prezentáció készítés igazi gyorsítópályája volt a berlini hét. Berlinben 7 napot töltöttem, volt egy beszédem érkezés után…
A legtöbb előadónak a legnagyobb problémát a téma megtalálása jelenti. A jó téma a beszéd célját támogató üzenetből, ezt emlékezetessé tevő történetmesélésből és az egyéb, üzenetet támogató, gondolatokból áll. Ha jól csináljuk, akkor a fenti három szépen összeolvad és az egyik hallatán eszünkbe jut a másik kettő. A történetmesélés ezek közül azonban mégis az, ami leginkább megmarad. A legjobb kerettörténetek a…