A szónoki beszéd, ha jól csinálják, akkor egy nagyon intenzív utazás mind a beszélőnek, mind pedig a közönségének. A szuperszónikus repüléshez tudnám hasonlítani, ami szintén egy nagyon intenzív utazási forma, amikoris a repülő sebessége nagyobb, mint a hangsebesség és könnyen észrevehető ismérve, hogy a hangrobbanást hallanak a földön álló megfigyelők, amikor a gép elhalad felettük. A nyilvános beszédnél szintén át…
A karizmatikus kommunikáció olyan akár egy bonyolult óramű, amelynél rengeteg apró alkatrészt kell összehangolni, hogy jól működjön. Arisztotelész szerint a hitelességre (ethosz), az érzelmi hatásra (pátosz) és az észérvekre (logosz) kell figyelni. Nancy Duarte szerint a fókusz építőkockái a tartalom, a hang és a testbeszéd. Trump pedig a sokkal, az érzelmi hatással és a show csinálással dolgozik főként. Megint mások…
Retorikai eszközök bevezetés Mi lehetne célszerűbb kezdése egy retorikai eszközök használatáról szóló útmutatónak, mint egy retorikai kérdés: Mi az, amit szinte mindenki csinál, de csak kevesen csinálják ezt tudatosan? Például a halogatás, az internetes böngészés és a retorikai eszközök használata. A legtöbb ember a beszéd hevében nem gondol tudatosan arra, hogy „na most bedobok egy anafórát, hogy jobban megértsenek”. Vannak…
Írásbeli vs Szóbeli kommunikáció Egy fontos különbséget kell megértenünk a beszédekről, mielőtt elkezdünk a mondandón gondolkodni, vázlatokat csinálunk és nekifogunk a megírásnak. A beszédet a fülnek írjuk, nem pedig a szemnek. Arra írjuk, hogy a közönség meghallgassa, nem pedig elolvassa azt. Hasonló ahhoz, amit a rádiósok és a podcast készítők is csinálnak. Ilyenkor a látás érzék úgy vonható be, hogy…
A 2014-es Világbajnokságon volt szerencsém több Nyilvános Beszéd Világbajnokkal is beszélgetni. Mark Brown volt az egyikük (World Champion of Public Speaking 1995), aki professzionális motivációs beszélő és fiatalkorúaknak segít iskolákban, hogy rátaláljanak a saját útjukra, mondott egy számomra nagyon hasznos gondolatot. Érdemes tudni, hogy kutatások alapján 10 percig vagyunk képesek radikális változtatás nélkül elnyerni a közönség figyelmét. Ha megnézünk egy…
A beszéd és a zene között rengeteg párhuzamot lehetne vonni. A számomra egyik legszebb közös pontjuk a csend ereje. Ahogy a zenében hangok és a csend elrendezése érzelmeket vált ki, ugyanígy a beszédekben is. Ezt hívjuk hatásszünetnek. A csend ereje az előadás előtt Emlékszem, hogy a legelső egyetemi órám a Villamosságtan volt és egy fiatal tanár tanította, azthittük, hogy amikor sétált…
Még az ökölvívás alatt a kedvenc programjaim mindig az edzőtáborok voltak, hiszen rettenetesen sokat lehetett fejlődni néhány teljesen fókuszált nap során a különböző technikákban. Ennek megfelelően a temesvári Nyilvános Beszéd európai versenyének megnyerése után szerveztek nekem Berlinben és Londonban is ilyen “edzőtábort”. A prezentáció készítés igazi gyorsítópályája volt a berlini hét. Berlinben 7 napot töltöttem, volt egy beszédem érkezés után…
A legtöbb előadónak a legnagyobb problémát a téma megtalálása jelenti. A jó téma a beszéd célját támogató üzenetből, ezt emlékezetessé tevő történetmesélésből és az egyéb, üzenetet támogató, gondolatokból áll. Ha jól csináljuk, akkor a fenti három szépen összeolvad és az egyik hallatán eszünkbe jut a másik kettő. A történetmesélés ezek közül azonban mégis az, ami leginkább megmarad. A legjobb kerettörténetek a…