Írásbeli vs Szóbeli kommunikáció

Egy fontos különbséget kell megértenünk a beszédekről, mielőtt elkezdünk a mondandón gondolkodni, vázlatokat csinálunk és nekifogunk a megírásnak. A beszédet a fülnek írjuk, nem pedig a szemnek. Arra írjuk, hogy a közönség meghallgassa, nem pedig elolvassa azt.

Hasonló ahhoz, amit a rádiósok és a podcast készítők is csinálnak. Ilyenkor a látás érzék úgy vonható be, hogy a beszédünk megírásánál figyelünk arra, hogy a szavak képeket hozzanak létre a közönség fejében. Egy podcast előállításánál úgy válogatják össze a mondandót, a történeteket és a tényeket, hogy a közönség legyen része a történetnek és a lelki szemeivel lássa azt. 

Ez nagyban különbözik a fordított piramis újságírói módszertől, ahol a tények – a Ki? Mit? Hol? Mikor? és Miért? – jönnek a szöveg elejére és aztán a egyre bővebben a részletek. Hogyan befolyásolja ez a beszédeinket? A beszédnek képeket kell felvonultatnia, mindezt nagyon egyszerűen elmondva, és rövidebb mondatokkal, mint amit az írásnál használnánk. A jó beszéd olyan, mint ahogyan a hétköznapokban is kommunikálunk, tehát sokkal természetesebb nyelven van tálalva, mint egy írott anyag. Egy nyilvános beszédben ezen felül ügyelni kell arra, hogy a mondandó egy logikus és könnyen követhető szerkezetbe legyen elrendezve, amelyet a közönség képes könnyen követni. 

Miért fontos a struktúra?

 A zene definíciója szerint egy olyan művészeti forma, ahol a hang és a szünetek váltakoznak az időben elrendezve. Jelenleg épp a 2017-es nyár egyik legnagyobb slágerét, a Despacito-t hallgatom. Egy sláger azért képes ennyire a fülünkbe mászni, mert nagyon jól felépített az ének, a dallam és a rap összetevő és ezek sorrendje benne. 

Biztos, hogy a könyv olvasói is fel tudják idézni vagy ezt a számot vagy a Gangnam style-t. Ha egy véletlenszerű zajról van szó, akkor azt képtelenek vagyunk megjegyezni. Ahogy a zenében, úgy a nyilvános beszédeknél is azokat tudjuk követni és élvezni, amelyek nem véletlenszerűek, hanem össze vannak rakva bizonyos minta szerint. 

Cornetto modell

A legegyszerűbb beszédszerkezet

Mondjuk el, hogy majd miről beszélünk. Beszéljünk róla. Végül pedig foglaljuk össze, hogy miről beszéltünk. 

Ha kevés időnk van felkészülni

Én egy másik modellt szeretek, ami nagyon egyszerű és szemléletes. Főként akkor jó, ha kevés idő van felkészülni. Cornetto modellnek neveztem el. 

Fel szoktam tenni a kérdést a közönségnek, hogy szeretik-e a Cornettot? Erre 95%-ban igen szokott lenni a válasz. A következő kérdése pedig, hogy melyik a Cornetto legjobb része? 99%-ban mindenki a végét szokta kapásból rávágni (a maradék 1% azok a szülők, akik már megunták a kisgyerekek után a maradék elfogyasztásátJ). 

Nézzünk egy Cornettot (a könyv írói felhatalmazzák az olvasót egy darab Cornetto elfogyasztására tanulmányozás céljából), vagyis egy képet róla.

A Cornetto-nak az elsöprő többségben imádott utolsó része mellett van egy másik fontos része, ez pedig a kibontás utáni erős “nyitás”. Csoki és mogyoró egy szép formába elrendezve. Végül, de nem utolsósorban az egész jégkrém szerkezetem az ostya, a befejezés felé tereli a fogyasztót.

Számomra egy jó beszéd olyan, mint egy Cornetto. Erős nyitással kezdődik, de a legjobb része a befejezése. Kell egy erős nyitás és egy erős befejezés és akkor már minden esélyünk megvan a sikerre.

Cornetto modell a gyakorlatban

Emlékszem, hogy egy konferencia második napján az utolsó előadó egy nagyon csinos hölgy volt. A közönség már ebéd után nem érkezett vissza lélekben az előadóterembe, mindenki már nagyon várta a végét, többen már pakolás alatt voltak. A hölgy kisétált a színpadra és így kezdte: “van egy tetoválásom egy nagyon exotikus helyen, ha a közönség végighallgatja az előadást, akkor a végén megmutatom”. Mondanom sem kell, hogy mindenki maradt JEgy kiváló előadás volt sok érdekeséggel a márkaépítésről és a hölgy a végén beváltotta az ígéretét, megmutatott egy exotikus tetoválást … powerpoint diával egy amerikai McDonald’s rajongó alkarjáról, amire egy McDonald’s-os számla volt odatetoválva. A közönség azonban nem csalódott, hiszen a hölgy beváltotta az ígéretét és kiválóan használta ki azt, hogy egy meglelpő, adott esetben provokatív kezdéssel oda lehet szegezni a hallgatóság figyelmét az előadásra.

A Cornetto modell lényege, hogy használjunk eléggé vonzó nyitást és egy erős és emlékezetes zárást a beszédnél. 

Görög templom

Arisztotelész mondta, hogy egy egésznek van eleje, közepe és vége is. Semmi sem változott 2300 év alatt ezzel kapcsolatban. Már általános iskolában is így írtuk a fogalmazásokat. A szerintem legjobb vizualizációja a beszédszerkezetnek egy görög templom. A templomnak van egy erős alapja (nyitás). Vannak tartóoszlopai (beszédnek a témái) és van egy teteje, amit az oszlopok alátámasztanak (üzenetet alátámasztó témák, érvek és történetek). 

Ami nincs a görög templomokban az egy titkos összetevő a beszédeknél, a lefolyócső. Ami a beszédetszerkezetet különlegessé teszi az a lefolyócső, hogy a beszéd vége össze van kötve az elejével, visszautal az elejére és legtöbb esetben megválaszolja a beszéd elején felvetett problémát. 

Görög templomos beszédtervezés

Teljes beszédvázlatok megtervezésére a leghatékonyabb általam ismert módszer a görög templom című modell, amelyet Florian Mueck barátom alkotott. 

Az elvárt reakció és az üzenet(ek)

A beszéd tervezésnél először azt vesszük figyelembe, hogy mit akarunk a közönség rekciójának a beszéd elhangzása alatt és után? Mit érezzenek vagy mit tegyenek? (ez a görög templom mennyezete). Az egész beszédet ebből “fejtem visszafelé”.

Az elvárt reakcióhoz választok egy üzenetet, ami ezt kiváltja. Ez minél rövidebb, annál jobb. (ez a görög templom teteje)

Témák

Ha ez megvan, akkor összeszedem azt a 6 darab témát, amely alátámasztja az üzenetemet. Ezek után kiválasztom a három legerősebbet (ez a görög templom 3 tartóoszlopa), majd pedig erősségi sorrendbe rakom őket olyan módon, hogy a harmadik lesz a legütősebb. 

Legvégül a nyitás

Végül kidolgozom hozzá a nyitást, amely a görög templom alapja és választok egy címet.

Látható, hogy a beszédírásnál egy fordított építkezés van, a közönség reakciójának és zárásnak rendelem alá a mondandót, hiszen az előadás őértük van. 

Közönség bevonása

A nyilvános beszéd egy egyirányú kommunikációs forma, de kétirányúnek kell hangzania a maximális hatás érdekében. A közönség bevonása a témához kapcsolódó kérdéssel valósítható meg legjobban a tapasztalat szerint.  Ezzel egyrészt megmozgatom őket, ami jót tesz a beszélő és a közönség közti kapcsolatnak. Másrészről pedig a saját témámat az ő témájukká varázsolom. 

Az ember sajátos öröksége, hogy legjobban a kihívások kovácsolnak minket össze csapattá. Ilyen módon praktikusan a beszélő a kihívás elmondásával, majd a közönség hasonló nehézségekkel szembeni megkérdezésével tudja elérni a maximáis bevonást és odafigyelést. 

Például: én az egyik beszédemben kifejeztem, hogy korábban a tánc volt az egyik mumusom, a tánctéren rengetegszer éreztem magam kellemetlenül, mert nem tanultam azt. Majd megkérdeztem a közönséget, hogy milyen helyzetben érezték magukat utoljára kellemetlenül? Láttam a szemekben és az előadás után többen mondták is, hogy mindenkinek volt valamilyen mumusa és amikor megkérdeztem tőlük, akkor mindenki a sajátjára gondolt. 

Eldöntendő kérdéseket tegyünk fel

Fontos, hogy legtöbbször úgy érdemes  a kérdést megfogalmazni, hogy az eldöntendő legyen. Azt tanultuk gyerekkorunkban és van is bennünk egy olyan reflex, hogyha kérdeznek, akkor válaszolunk. Így egy kiegészítendő kérdésnél, ha a közönség elkezdi a válaszát részletesen megosztani, akkor szétcsúszhat az előadás. 

Fizikai bevonás

Ilyenkor azzal lehet mégjobban kiélezni a kérdést, ha megkérem a közönséget, hogy aki a kérdéseel rezonál, az csináljon valamit, emelje fel a kezét, álljon fel, vagy pedig mondja ezt el a szomszédjának.

Átemenetek

Az átmenetek az útjelző táblák, amelyekkel beszélő a közönségnek tud segíteni egy-egy gondolatelágazásnál. Az átmeneteknél lehetnek egészen egyszerű átmenetek pl. 3 témát hoztam és az átmeneteknél elmondom, hogy melyik téma következik éppen. Pl. Az első …, a második…, és végül a harmadik gondolatom a témában. 

A bonyolultabb átmenetek közé tartozik, ha az izgalom és a meglepetés miatt a mondandó alatt jönnek az egyes és előre nem látható átmenetek, amelynél az egyik legerősebb lehet egy-egy visszatérő momentum. Pl. Az egyik beszédnél az előadó a kezével szemléltette az átmeneteket, hiszen az iskoláséveknél mondta, hogy könyv volt a kezében, aztán tinédzserkorában a kezére boxkesztíűt húzott, végül trénerként egy prezenterre cserélte azt. 

Nyitás

A nyitás és a beszéd minősége között erős átfedés van. Ha egy beszédnyitás frappáns és megkapó, akkor nagy valószínűség szerint a beszéd többi része is az lesz. A jó nyitás azért fontos, hogy megragadjuk a közönség figyelmét és el tudjuk mondani nekik azt, amit szeretnénk. 

A jó nyitás lehet: 

  • Történet: Egyértelműen a legfontosabb és egy elsőosztályú kezdésmódszer, mert több jótékony hatása is van. A legfontosabb, hogy nemnagyon lehet benne hibázni, mert belülről jön és nem mesterséges. Emellett nem szabad elfelednünk, hogy a saját történetek arra késztetnek, hogy gesztusokkkal is kísérjük őket, szemben a száraz adatokkal. Így az előadásunk már az elején élő, emberi lesz, érzelmekkel. Innen már könnyű győzni. Sokszor a prezentáció készítésének körülményei adják a kezdést (“amikor erre készültünk….”), vagy az odaút történése (..idefelé jövet….), de persze a legerősebb, ha az üzenethez találuk történetet. A legjobb, ha a sajátunk, de a viccekből is lehet jókat csinálni.
  • Érdekesség (adat, ígéret, bemutatkozás). Egy beszédben egy szervezet nagyságát kifejezve az előadó azt mondta, hogy a szervezetnek 300 ezer tagja van, amely olyan sok ember, akik közösen egymás kezét fogva körbe tudnák ölelni az egész balatont a kerületénél állva. Ezzel tehát a beszélő felöltöztette az egyébként nagyon nagy számot és valami ismert információhoz, ezesetben, a legismertebb hazai vizfelületünk méretéhez hasonlította. 
  • Kérdés: A témához kapcsolódó kérdéssel azonnal képesek vagyunk bevonni a közönséget. Pl. “A jó vezetők erre születnek vagy tanulják azt? Az előadásom ezt a témát járja majd körül.”
  • Provokatív tény: Azért hatásos, mert a szokatlan mivolta miatt a közönség kíváncsi lesz a téma kifejletére vagy feloldására. Pl. A jó vezetők mind erre születtek, ez a képesség nem tanulható. 
  • Hasonlat: Egy meglevő dologhoz való hasonlítás is kiváló kezdés lehet. Pl. A Nyilvános beszéd világbajnokságon 2011-ben az egyik dobogós azzal a kezdte a beszédét, hogy “az édesanyám mindig azt mondta, élet olyan mint egy doboz … szerencsesüti”. Soha nem tudod, hogy mit veszel ki belőle épp. Ez nemcsak egy érdekes hasonlat a mindenki által ismert Forrest Gump film kezdéséhez, hanem egy váratlan fordulat is van benne, hiszen a filmben nem szerencsesüti van, hanem csokibonbon. Ez a váratlan fordulat méginkább felcsigázza a közönséget. 
  • Klisé kiforgatás: Mark Brown barátom, az 1995-ös nyilvános beszéd világbajnok szőtte egy klisé köré a beszédét, amikor azt mondta, hogy “nincs második esély az első benyomásra”. A beszéd innetől a második esélyről szólt és egy nagyon erős üzenettel zárt, amiben elmondta, hogy szerinte mindenki megérdemel egy második esélyt.
  • Aktualitás (előző előadás felütésének lecsapása): 2014-ben A Magyar Közgazdasági Társaság vándorgyűlésen az előadás utolsó képe egy kikötözött gályarab volt. A következő előadó (egy nagyon tapasztalt egyetemi előadó) azzal kezdte, hogy “azon gondolkodott, kit kéne kikötni Magyarország árbóca elé, hogy a gazdaság elinduljon felfelé.” Hatalmas nevetés támadt.

Közös pont (gyermekkor, helyszín): A kapcsolódásnak egy kiváló módja lehet a közös pont említése. Ehhez vagy ismerni kell a közönséget, vagy olyan általános és mindenkinél előforduló és mindenki számára ismert példákat érdemes hozni, mint pl. A gyerekkor, a közlekedés, az alvás, repülőgépen utazás stb. 

Zárás

A zárásnál érdemes összefoglalni amolyan kis visszatekintésként az elhangzottakat és utána jöhet az üzenet(ek) elmondása. 

A zárás attól függ, hogy mi a célom a beszéddel. A beszéd lehet informatív, motiváló és inspiráló. Legtöbbször azonban ezeknek bizonyos elegye a kívánatos. Egy informatív beszéd sokkal erősebb, ha vagy észérvekkel vagy érzelmekkel megtámogatjuk a mondandót.

A jó zárás csattanós módon megválaszolja a beszéd ígéretét.

Eszköze lehet:

  • Folyamatosan több információ megadásával csúcspont elérés
  • A nagy csavar a végén 
  • Elején levő momentum visszahozása és feloldása 
  • Csokorba fonás: látszólag egymástól független események közötti összefüggés bemutatása
  • Mit tanultam: fejlődéstörténet
  • Az ígéret beváltása

Epilógus

Minden elismerésem, ha elolvastad ezt a szinte végtelenül hosszú cikket, amely még így is csak egy tömör betekintés a beszédírás összetett világába. A retorika első és legfontosabb eleme véleményem szerint a tartalom kialakítása, hiszen ez befolyásolja a hangot, a testbeszédet és a vizualizációt is. Azt szoktam mondani azoknak, akiket támogatok a beszédekben, hogy minden a tartalommal indul és ha a tartalomba beleteszik az energiát, akkor a gyakorlásnál ez bőven megspórolható már. Sőt, ha 4 hét van egy kritikusan fontos beszéd előtt, akkor ebből 3 és fél hét a tartalomra fókuszáljon, ha ez elkészül, akkor már a siker előfeltételeinek 80 százalékát megtettük.

A retorika tartalom áttekintő cikk itt érhető el, ha folytatnád a tanulást: https://www.beszedguru.hu/retorika-utmutato/

Ha az üzleti pitch témakörével folytatnád: https://www.beszedguru.hu/befektetoi-pitch-lepesrol-lepesre/