Bevezető a retorika varázslatos világába

A retorika tudománya képes embereket összefogni egy közös cél érdekében, képes tanítani őket és képes változásokat is létrehozni a világban. Ami viszont kevésbé ismert, hogy a retorika az önfejlesztés egyik legerősebb (és egyben legfélelmetesebb) formája, amivel az ember önbizalma szárnyakra kap és karizmája beérik.

Mivel gyakran járunk emberek közé társaságba (mégha 2020 ilyen szempontból különleges helyzet is), ezért a nyilvános felszólalási helyzetek kéretlenül is megtalálnak minket például egy céges bemutatkozásnál, egy családi pohárköszöntőn, vagy egy konferencia színpadán.

Miért én írok róla? 8 éve az egyik szenvedélyem a nyilvános beszéd csodálatos világa. Közben többtucat országban volt lehetőségem tanulni, beszédeket mondani és rájönni, hogy milyen szerteágazó tudományról is van szó (és milyen sok dolgot még nem tudok róla). Ezzel a cikkel a nagy szónokok és azok előtt szeretnék tisztelegni, akik a félelmeiket és lámpalázukat legyőzve felálltak a színpadra és ha csak egy kicsit is, de ezáltal jobbá tették a világot.

“AZ EGYETLEN OKA ANNAK, HOGY BESZÉDET MONDJ, HOGY MEGVÁLTOZTASD A VILÁGOT”

JOHN F. KENNEDY

Retorika jelentése

A retorika, szónoklattan vagy az ékesszólás művészete a nyilvános beszéd tudományát jelenti. A szónok kiáll az emberek elé és a gondolatait és érzéseit egyirányú kommunikáció formájában átadja feléjük. Egy gyönyörű megfogalmazással élve, “a lelkek irányítása a beszéd által”. Az ókortól kezdve a retorikát inkább már a meggyőzés művészetének nevezzük.

 

Nem azonos a dialektika tudományával, ami a vitatkozás művészete és kétirányú kommunikációs forma. A retorika nem véleménycsere a hagyományos értelemben véve, mégha vannak is interaktív eszközei, de alapvetően egy kijelölt szónok mond beszédet az emberek nevében. A retorika az ókorban indult és manapság ugyan leginkább a papok és politikusok használják, de óriási ereje van az üzleti és magánéletben is.

FIGYELMEZTETÉS!

Egy igencsak tömör retorika témáját tárgyaló összefoglalóra kattintottál, azt javaslom, hogy csak akkor olvass tovább, ha az alábbi kérdések közül legalább egyre igen a válaszod:

  1. SZERETNÉD HA ELŐLÉPTETNÉNEK, HOGY TÖBB PÉNZT KERESNÉL ÉS ELŐRELÉPJ A KARRIER RANGLÉTRÁN?

  2. VANNAK OLYAN POLITIKAI, HITTUDOMÁNYBELI, GAZDASÁGI VAGY MŰVESZETI NÉZETEID, AMIT NÉPSZERŰSÍTENÉL?

  3. ÉREDEKEL AZ ÖNFEJLESZTÉS ÉS AZ, HOGY A SZAKMAI TUDÁSOD MÁSOKKAL MEGOSZD?

  4. SZERETNÉD AZ ÖNBIZALMAD FEJLESZTENI ÉS VÁLLALOD, HOGY A MAGÁNÉLETEDBE ÉS A KÖZÖSSÉGI KAPCSOLATAIDBA EZT A RETTENTHETETLEN ÚJ KÉPESSÉGEDET BEVOND?

A RETORIKA ALAPJAI

A klasszikus retorika alapjait a retorikai szituáció definíciójával célszerű kezdeni. A retorikai szituáció az, amikor egy (vagy akár több) ember beszél mások előtt azért, hogy a többiek nézőpontjára hasson (megváltoztassa, árnyalja, erősítse azt, stb.). 

ALAPELEMEK

  1. A KÖZÖNSÉG, AMELY MÉLTÁN VAN AZ ELSŐ HELYEN, HISZEN A KÖZÖNSÉG FIGYELEMBE VÉTELE NÉLKÜL ELVESZÍTI ÉS EL IS VÉTI A CÉLJÁT A RETORIKA.

  2. A BESZÉLŐ SZÁNDÉKA, CÉLJA.

  3. A MÉDIUM, AMIN KERESZTÜL A KOMMUNIKÁCIÓ TÖRTÉNIK.

  4. A SZÖVEGKÖRNYEZET, AMELYEN KERESZTÜL A KOMMUNIKÁCIÓ MEGTÖRTÉNIK ÉS ELJUT A KÖZÖNSÉGHEZ. 

Arisztotelész retorika

Arisztotelész szerint a retorika a törekvés, hogy meglássuk a helyzetben a meggyőzés lehetőségeit. Arisztotelész Rétorika című művét időszámításunk előtt 329 és 323 között írta. Azért is nehéz olvasmány, mert a magyar nyelvben nem minden retorikai terminológiai kifejezésre van megfelelő szó. Arisztotelész szerint a retorika ereje vetekszik a fegyverekével. Három ismertebb és két kevésbé ismertebb technikát tanulmányozott és publikált a művében.

Ethos

A görög karakter szóból ered. A szónok hitelességét és megbízhatóságát jelenti. Azt jelenti, hogy a szónok érti a témáját, amiről beszél és emberileg is megbízható. 
Mivel érhető el?

  1. A beszédünk elején fejezzük ki, hogy miért mi beszélünk az adott témáról, milyen tapasztalatunk, tudásunk és eredményeink vannak benne, ami minket igazol.
  2. Beszéljünk szépen és változatosan.
  3. Mutassuk meg, hogy egy vagyunk a közönséggel és azt, hogy mi a kapcsolódási pont közöttünk.

Pathosz

A görög tapasztalat és szenvedés szóból ered. Az emberek értékeire és hitére fókuszál. A szónokok érzelmet kiváltó technikára használják a pathoszt.
Mivel érhető el?

  1.  Ez a beszéd legérdekesebb és legemlékezetesebb része.
  2. Történetekkel, érdekes adatokkal, tényekkel, idézetekkel, humorral és szóképekkel (metafórákkal) tudjuk megidézni.

Kairosz

A görög lehetőség és megfelelő időzítés szavakból ered. Szemléletesen fogalmazva a görögök szerint azt a tökéletes pillanatot jelentette, amikor az íj tökéletesen feszesre volt felhúzva és ebben a pillanatban lőtték ki a nyílvesszőt. A retorikában azt jelenti, hogy a megfelelő időrendben menjen a narratíva, hiszen minden elemnek a helyén kell lennie az erős hatás érdekében.
Mivel érhető el?

  1. A helyzethez átgondolt szónoklat nyitási technikával
  2. A retorikai eszközök megfelelő időben való elmondásával, amelyek erősítik a mondandót pl. A hatásszünetet egy érzelmileg erős történet zárása után iktatjuk be.
  3. Azzal, hogy a beszéd elején kapcsolódunk, megnevettetjük a közönséget, a beszéd közben gondolkodjanak el és a végén pedig érzelmileg érintsük meg őket

Kairosz

A görög szándék vagy cél szóból ered a jelentése. A szónok szándékát és a közönséget hozza összhangba (hiszen a felek szándékai eltérhetnek). 
Mivel érhető el?

  1. A szónoki beszéd céljának tudatos átgondolásával, ennek az érvrendszerének a tudatos felépítésével
  2. Közönség tanulmányozásával, kapcsolódási pont bemutatásával és annak a közös mezsgyének a megtalálásával, amely irányba egyesülni tud a rétor és a közönség.

QUINTILIANUS​

Híres római szónok és író, aki a Krisztus utáni évtizedekben élt és alkotott. Leghíresebb műve a Szónoklattan (Institutio oratoria), amely 12 kötetben foglalkozik a retorikai képességek fejlesztésével, aminek elvégzésével az emberek hivatásos szónokká válhattak. Művében olyan legendás rétoroktól merít, mint Arisztotelész vagy Ciceró. A szónok felkészülését 5 csoportra osztja fel:

  1.   Az érvek kidolgozása (Inventio)
  2. Az érvek struktúrálása és elhelyezése a beszédben (Dispositio)
  3. A megnyilvánulás stílusának kiválasztása (Elocutio)
  4.  A beszéd memorizálása (Memoria)
  5. .  A beszéd gyakorlása (Pronuntiatio)   

Kossuth Lajos, a szó művésze

Kossuth Lajos szuggesztív szavával egy nemzetet tudott megmozdítani. Kossuth Lajos egyedi stílusával, államférfiúi tehetségével és beszédeinek választékos kifejezésével hazánk egyik legnagyobb hatású szónoka volt. Horváth Mihály írta róla 1849-ben, hogy  „Beszédeinek tüze az egész nemzetet lángra gyújtá”. Kossuth Lajos mestere volt az érzelmek, a Pátosz, technikájának használatának. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a beszédei közben a közönség gyakran erős érzelmi reakciókat  adott (Bravó, Éljen, álló taps stb.). 1952-ben Washingtonban az Egyesült Államok Kongresszusa által tiszteletére rendezett díszebéden is mondott beszédet, amely vastapsba torkollott. 

A retorika, mint a meggyőzés művészete

Arisztotelész nézeteit elfogadva mondhatjuk, hogy a retorika valóban a meggyőzés művészete. Beszédfajták alapján mondhatjuk, hogy voltak ókori, középkori és modern beszédek. Természetesen vannak olyan beszédek, amelyeket maximum máshogyan hívunk, de örökzöldek és manapság is ittvannak még velünk. 

Arisztotelész nézeteit elfogadva mondhatjuk, hogy a retorika valóban a meggyőzés művészete. Beszédfajták alapján mondhatjuk, hogy voltak ókori, középkori és modern beszédek. Természetesen vannak olyan beszédek, amelyeket maximum máshogyan hívunk, de örökzöldek és manapság is ittvannak még velünk. 

  1. Az ókori beszédek közé a prédikáció, a tanácskozó beszéd, a bemutató és szemléltető beszéd tartoztak. 
  2. A középkori beszédek közé az ünnepi beszéd, a tanácskozó beszéd, a törvényszéki beszéd és a tanító beszéd tartoztak.
  3. A modern beszédek közé pedig a prédikáció, az ünnepi beszéd és a törvényszéki beszédek mellett a meggyőző beszéd, az inspiráló beszéd, az informáló beszéd, a keynote beszéd, a prezentáció tartozik. Viszonylag újabb formája a beszédnek az úgynevezett pitch, amely egy üzleti ötlet gyors bemutatására szolgál. 

Ha belegondolunk, akkor az ókori tanácskozó beszédnek és egy 2020-as befektetői Powerpointtal megtámogatott 10 perces pitchnek is a célja a meggyőzés. Tehát mondhatjuk, hogy minden retorikai beszédnek a célja a meggyőzés valamiről, még az informáló beszéd is arról akar meggyőzni, hogy az elmondott adatok fontosak és jegyezzük meg őket. Tehát Arisztotelész állítása a mai napig igaznak bizonyul.

A meggyőzés közkeletű tévedése, hogy a tartalom csak 7% jelentősséggel esik latba, 38% a hang, 55% pedig a testbeszéd (Mehrabian 1967). Még sok nyilvános beszéd könyvben is hivatkoznak erre a szabályra, amely egyszerűen nem igaz. Ez a példa azért is nagyon káros, mert a tartalmi felkészülés fontosságát elbagatellizálja és Quintilianus 5 javasolt felkészülési pontjából 4-et szinte hasznontalannak nyilvánít.

Személyes példa, hogy több olyan beszélőt láttam, aki motyogva és előnytelen testbeszéddel egy erőteret hozott létre a prezentáció helyszínén és az üzenetei ívként ütötték át a teret a színpad és a közönség között.

Retorikai eszközök

A retorikában használt eszközök egyben verstani alakzatok is. Alapvetően a retorikai eszközök a szavak egy bizonyos “titkos” minta szerinti elrendezése az erősebb hatás érdekében. Vannak olyanok:

  1. Amelyeket öntudatlanul is használunk pl. Az alliteráció, amelynél az egymást követő szavak betűi azonosak és emiatt jobban hangzanak pl. Fenn a fehér felhők felett (Csokonai Vitéz Mihály: Az estve)
  2. És vannak olyanok is amelyeket bonyolult összerakni és tesztelni kell, hogy érthetőek-e. Pl. az antimetabóla, ahol a mondat szavai felcserélődnek, így dolgoznunk kell az értelmezésével és igazán emlékezetesek maradnak. Ne azt kérdezd, hogy a hazád mit tehet érted, hanem, hogy te mit tehetsz a hazádért.

A retorikai eszközök (vagy verstani alakzatok) képesek mondandót felturbózni érzelmekkel telivé és emlékezetessé. A retorikai eszközök a gyakorlatban érhetőek tetten igazán. 

Retorika 2020-ban

Az feltételezhető, hogy manapság nincs már szükség a régi korok nagy szónokainak ékesszólására. Azonban semmi sem lehetne távolabb a valóságtól, hiszen a retorikai helyzetek száma növekvőben van. A személyes és online prezentációk, az állásinterjúk, a nemsokára aktuális évzárók, vagy éppen az új vállalkozások befektetők előtti bemutatkozásai, mind-mind retorikai szituációk és a szónoklattan ismeretével óriási versenyelőnyre tudunk szert tenni.

Néhány gyakorlati tipp nyilvános beszédhez 2020-ban, mivel rengeteg előadás terelődött át az online térbe, ahol a testbeszéd kisebb jelentőségű, így a hang és a tartalom mégnagyobb jelentőséget kap. 

Retorika tétel

A retorika nyelvtan érettségi tétel. Az alábbi pontjairól kell információkat tudni:

  1. A definíciója
  2. az alkalmazási területei
  3. Arisztotelész retorikai technikái 
  4. Valamint a retorika történeti áttekintése az, amit tudni kell hozzá. 
  5. A tökéletes megoldáshoz még néhány retorikai eszköz és modern kori szónoki idézet is jól jöhet.

Az alábbi egy rövid megoldás ahhoz, hogy én, mit modanék. 

A retorika, más nevén szónoklattan vagy ékesszólás egy ókori tudományág. Az ókorban főleg prédiákációknál és tanácskozó beszédeknél használták. A görögök hatásosabbnak tartották, mint a fegyverek erejét. Majd a középkorban már törvényszéki és ünnepi beszédek is voltak. Manapság pedig pl. a konferencián hallható előadásoknál, szakmai iskolázásoknál vagy befektetői prezentációknál találkozhatunk a modern formáival. 

Arisztitelész Rétorika című műve egy meghatározó alkotás, amelyből a mai napig meg lehet tanulni szinte mindent erről a tudományról. Arisztotelész szerint a retorika a meggyőzésre való törekvés. Technikái közül az ethosz, pathosz és logoszt említi, mint a hitelesség, az érzelmek és a logikai következetesség fontosságát. Az ókor híres szónokai Arisztotelész, Ciceró, Seneca, Platón és Quintilianus voltak. Véleményük megegyezett abban, hogy a cél adja a kívánatos retorikai stílust és azt, hogy a szónok dolga a közjó érdekében való meggyőzés. 

A magyar történelem is bővelkedik nagy szónokokban, de Kossuth Lajos az, aki a legismertebb. Beszédtechnika szempontjából pedig Montágh Imre munkássága nagy jelentőségű. 

A ránk maradt retorikai művekből olyan titkos összetevőket ismerhetünk meg, mint a retorikai eszközök, amelyek közül, mint kiderül, többet mindennapi beszédünkben is használunk vagy az interneten olvasva is láthatunk. Szállóigévé vált retorikai eszközök:

  1. A kontraszt (antithesis) eszköze: Neil Armstring: Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek.
  2. Metafóra: A szem a lélek tükre
  3. Antimetabóla: John F. Kennedy: Ne azt kérdezd, hogy a hazád mit tehet árted, hanem, hogy te mit tehetsz a hazádért.

ÍGY LEHET FEJLŐDNI A RETORIKÁBAN​

Az alábbiakban 3 módszert mutatok arra, hogyan lehet a retorikában fejlődni. Bármelyiket is válaszd, érdemes figyelembe venni, hogy az igazi fejlődéshez színpadi idő kell, ahol a gyakorlatban is ki tudud próbálni az elméleti tudást. Először olyan lesz, mint amikor először vezettem autót egy elhagyatott krumpliföldön és még az akadályok hiányában is félelmetesnek tűnt. Aztán idővel már San Francisco végtelen szélességű útjai, vagy éppen Ciprus ellenoldali forgalma sem jelentett problémát. 

Tehát fejlődni kell, élesben tesztelni a tudást és levonni a tanulságokat belőle. Majd kezdődik elölről a folyamat. Nehéz a retorika elsajátítása, hiszen sokáig ott lesz egy nemkívánatos vendég veled a színpadon, akit lámpaláznak hívnak. Azonban egy idő után ellenségből átváltozik. Nem, nem fog eltűnni, hanem sokkal jobb, átáll az oldaladra és segít abban, hogy a beszédeidet magas energiaszinten, elsöprő lelkesedéssel mondd el. 

Retorika könyv

Személy szerint nekem Garr Raynolds PreZENtáció és a Meztelen előadó könyvei a kedvenceim. Barátaimmal és trénertársaimmal mi is írtunk könyvet az Előadok, Tehát vagyok c. gyakorlati könyvet. Ezek jó kiindulási alapok, de melléjük elő kell adnod, hiszen anélkül olyan lesz mint az egyszer megejtett zuhany, egy idő után a semmibe veszik a jelentősége. Nem kell aggódni, hiszen a gyakorlásra kiváló lesz a következő pont. 

Retorika klub

Én 2012-ben léptem be a Toastmasters retorikai klubba, amely a világ legnagyobb nyilvános beszéd klubja, 300 000 taggal világszerte. Magyarországon is minden nagyobb városban már elérhető ez az önfejlesztő retorikai klub. Kiváló közösség, barátok, beszédek minden mennyiségben és barátok várnak. Szívből ajánlom. Lehetőség van heti szinten különböző megszólalási helyzetekben kipróbálni magad pl. Felkészült beszéd, rögtönzés, visszajelzések, bíráskodás.

Retorika tanfolyam

A retorikai klub a legjobb ár-érték arányú fejlődési lehetőség, amely ráadásul hosszútávú folyamatos fejlődési pálya is. Azonban ha nincs az embernek sok ideje és nagy a tét, akkor javasolt egy retorikai tanfolyam elvégzése, amely egy nagyon intenzív tréning.