Retorikai eszközök bevezetés

Mi lehetne célszerűbb kezdése egy retorikai eszközök használatáról szóló útmutatónak, mint egy retorikai kérdés: Mi az, amit szinte mindenki csinál, de csak kevesen csinálják ezt tudatosan? Például a halogatás, az internetes böngészés és a retorikai eszközök használata. A legtöbb ember a beszéd hevében nem gondol tudatosan arra, hogy „na most bedobok egy anafórát, hogy jobban megértsenek”. Vannak azonban kivételek, Steve Jobs 2007-es iPhone bemutató beszéde az akkori és utána levő évtizedeinket meghatározó jelentőségű eszközt mutatott be. A beszéde nagyban segítette az iPhone népszerűsítését és eladását. Maga a beszéd könnyed, szórakoztató és nagyon hatásos. A beszéd mögött viszont tudatos felkészülés volt. Beszédéből 10 retorikai eszközt mutatok be a leírásával, példájával és javasolt használati helyével.


Minek a retorikai eszközök?

A retorikai eszközök már az ókori klasszikus szónokok és filozófusok korában is ismertek voltak. Erejük az évezredek során sem csökkent, sőt mivel sok ilyen retorikai eszköz használata manapság már szinte a kihalt kategóriába tartozik, így használatuk még erősebb lehet, mint valaha. Legtöbben észre sem veszik őket, viszont ezek a kommunikációs eszközök olyan titkos minták, amelyek hatást váltanak ki a közönségből. Arra jók, hogy már alapból ezek segítségével írjuk meg a beszédünket vagy pedig a kész beszédünknél még erősebbé tegyük a mondandónkat.
Minden pillanatban, amikor informálunk, meggyőzünk valakit vagy véleményt cserélünk (vitatkozunk) valakivel, akkor a tudatosan vagy tudat alatt, de retorikai eszközöket használunk (pont most használtam egyet, az ellentét eszközét). A retorika ismerete nemcsak meggyőzőbb beszélővé tesz, hanem önbizalommal tölt el és az információt is jobban képesek leszünk feldolgozni az egyes beszédekből, hiszen már ismert mintákhoz fog az új tartalom kapcsolódni.


A meggyőzés elemein túl: bemutatkozik a Kairosz

A retorika Arisztotelészi háromszögét az Ethosz, Pátosz és Logosz alkotja. Az magának az érvelésnek a hitelességét (maga a beszélő: miért ő mondja?), az érzelmi töltetét (miért fontos érzelmileg?) és a mögötte levő észérveket (miért fontos értelmileg?) jelenti. Itt azonban be kell hoznunk egy másik, sokszor elfeledett és nehéz retorikai elemet, ez pedig a Kairosz, ami a megfelelő alkalmat és időzítést jelenti. A Kairosz az ókori görög nyelvben visszavezethető egészen az íjászatig. Jelentése az az időpont, amikor a felhúzott íj már elengedhető, mert a nyílvessző a megfelelő időpontban van és a megfelelő erővel átviszi a páncélt, így eléri a célját.
Tehát az íjász példánál maradva és a metafóra retorikai eszköz felhasználásával: az íj a beszélő, a nyílvessző a beszéd, a célpont a közönség és a retorikai eszközök pedig azok az íjfelhúzó technikák, amelyekkel még erősebben találjuk el a közönséget. Ezek képesek igazi átütőerőt adni a beszédnek.

Retorikai eszközök

Túlzás (hyperbole)


Ez mi? A hyperbole a görög „túl” és „játszás” szavak összetételéből jött létre. Valaminek a kifejezése eltúlozva azért, hogy komolyabbnak, fontosabbnak vagy érdekesebbnek tűnjön. Lehet egy humor eszköz is.
Példa: „Ez az a pillanat, amire 2.5 éve várok.”. „Időről időre egy forradalmi termék jelenik meg, ami mindent megváltoztat.”
Mikor és mire használható? Egy adott témára irányítja a figyelmet. A humor eszköz is lehet. Vagy összehasonlításra is használható olyan módon, hogy az egyik felvetést normálisan, a másikat pedig eltúlozva mutatunk be.


Anafóra

Ez mi? A szavak ismétlése a gondolatok vagy mondatok elején.
Példa: „Van iPodunk, ami a világ legjobb zenelejátszója. Van iPod Nano eszközünk, teljesen új típus, fekete színben. És van nekünk a nagyszerű iPod Shuffle eszközünk.”
Mikor és mire használható? Ha hangsúlyozni akarunk valamit, Steve Jobs például a nagy zenelejátszó választékát az Apple-nek. Az anafórával izgalmasabbá tesszük a gondolatot.

Fokozás (Climax)

Ez mi? A szavak, gondolatok és mondatok rendezése emelkedő fontossági sorrendbe. A jó, jobb, legjobb struktúra.
Példa: „Ma 3 ilyen forradalmi terméket mutatunk be. Az első egy széles képernyős iPod érintő képernyővel. A második egy forradalmi mobiltelefon. A harmadik pedig egy áttörést jelentő internet kommunikációs eszköz.” Érdekesség, hogy szerintem és a közönség reakciója szerint is a sorrendet nem jól használta Steve Jobs, hiszen a telefont kellett volna a nagy ovációval együtt a harmadiknak tenni.
Mikor és mire használható? A fokozás várakozást és izgalmat teremt a közönségben.


Retorikai kérdés nyilvánvaló válasszal (interrogatio)

Ez mi? Hívják költői kérdésnek is. Ez egy olyan kérdés, amit a beszélő a közönségnek tesz fel és ugyan nem vár választ rá, mégis a közönséget a téma színhelyére repíti és a nyilvánvaló válasszal egyesíti.
Példa: „Hát nem hihetetlen?” „Akarjátok látni még egyszer?” „Elég menő, ugye?”, ”Nem akarunk egeret hordozni magunknál, ugye?
Mikor és mire használható? Interakcióra a beszéd közben, gondolat kiemelésére.

Aporia

Ez mi? Egy megjátszott kijelentés vagy kétely kifejezése legtöbbször kérdés formájában. Úgy tűnik, mintha a szónok csak hangosan gondolkodna, de közben ezzel a közös gondolkodással vezeti a közönséget.
Példa: „Hogyan fogjuk ezt kommunikálni?”, „Mit fogunk tenni?”
Mikor és mire használható? Egy kérdés közönség elgondolkodtatására/megdolgoztatására, meglevő érv árnyalására. A szónok bizonytalansága a közönséget arra sarkallja, hogy segítsen neki a válasz megadásával.

Epiphora

Ez mi? A szavak megismétlése minden mondat vagy gondolat végén.
Példa: Nos, ezek a képernyőik. Ez pedig az iPhone képernyője. Náluk a kontaktok így néznek ki. Az iPhone-nál a kontakok így néznek ki.
Mikor és mire használható? Kiemelésre és a szöveg ütemessé tételére használható. Egyszerű mintaként könnyen megérthető és megjegyezhető.

Symploce

Ez mi? A symploce kiemeli a különbséget két különböző lehetőség között. Olyan egyensúlyt és felépítettséget képes a beszédbe hozni, amit se az anafóra, se az epiphore önmagában nem. Pont ezért kombinálni kell őket, így a symploce az anafóra (vagy anafórák) és epiphora (vagy ephiphorák) kombinációja.
Példa: „1984. Bemutattuk a Macintosht. Nemcsak az Apple-t változtatta meg, hanem az egész számítógépes iparágat. 2001-ben bemutattuk az első iPod-ot. Nemcsak azt változtatta meg, ahogy zenét hallgatunk, hanem megváltoztatta az egész zenei iparágat.”
Mikor és mire használható? Struktúrát, ütemességet és erőt ad a gondolatoknak.

Metafóra

Ez mi? Az üzenet átadásának svájci bicskája. A metafóra egy ismeretlen tárgyat ruház fel egy ismert tárgy tulajdonságával.
Példa: „óriási szívműtét Intel processzorokra”
Mikor és mire használható? Bődületesen erős eszköz, hiszen egy már ismert tárgyhoz vagy annak tulajdonságához kapcsolja az új tárgyat. Használható bonyolult összefüggések elmagyarázására, emlékezetessé tételére. Steve Jobs korábban a Mac használókat a számítástechnika kalózainak nevezte és ezzel a romantikus képpel nagyon sokatmondó jelzőt illesztett rájuk.

Hasonlat

Ez mi? Két dolog vagy azok tulajdonságainak az összehasonlítása az “olyan, mint” formulával

Példa: “Egy új technológiát találtunk fel, a multi-touch-ot, ami fenomenális. Úgy működik, mint a varázslat.”

Mikor és mire használható? Összefüggések gyors szemléltetésére és gyors értelmezésére használható. Sok közmondás és szólás is hasonlat.


Ellentét (antithesis)

Ez mi? A konfliktus minden jó mese, történet és üzleti előadás egyik legfőbb eszköze. Az ellentétet, mint retorikai eszközt egy mondaton belül értjük. Az egyik leghíresebb ellentét a: „kis lépés az embernek, de nagy lépés az emberiségnek”
Példa: „először is valaki nagyon szerencsés, ha már egy ilyen terméken dolgozhat a karrierje alatt. Az Apple nagyon szerencsés, hogy már 3 ilyen terméket is bemutathatott a világnak.”
Mikor és mire használható? Az ellentét a mindennapi beszédtől eltérően és így színesebben képes lefesteni a mondandónkat. Mivel két dolog van szembe állítva, így a mondandót jobban kifejezi, mint a felsorolás, jobban képes megértést vagy empátiát kiváltani. Segít a pro-t és kontrát megvilágítani és dönteni két lehetőség között.

Retorikai eszközök epilógus

A retorikai eszközök olyan minták a szavakból és ötletekből, amelyek kiemelnek, a mondandót egyszerűbben érthetővé és érzelmekkel telivé varázsolják. A beszédekben célirányosan használjuk őket a nagyobb hatás érdekében. Céljuk, hogy a kommunikációt hatékonyabbá tegyék. Használd őket és nem marad el az áhított intenzívebb taps, több elismerő tekintet és üzleti cél sem.

Ha tovább olvasnál, akkor ajánlom a retorika tartalmi útmutató cikket: https://www.beszedguru.hu/retorika-utmutato/