A szónoki beszéd, ha jól csinálják, akkor egy nagyon intenzív utazás mind a beszélőnek, mind pedig a közönségének. A szuperszónikus repüléshez tudnám hasonlítani, ami szintén egy nagyon intenzív utazási forma, amikoris a repülő sebessége nagyobb, mint a hangsebesség és könnyen észrevehető ismérve, hogy a hangrobbanást hallanak a földön álló megfigyelők, amikor a gép elhalad felettük. A nyilvános beszédnél szintén át lehet törni a hang nyújtotta lehetőségeket és a fül helyett a szívnek beszélni, másrészről pedig egy jó szónoki beszéd hatására a közönség soraiban ülők segítségével sokszor a karrierben is nagyot lehet robbantani.
Ebben a bejegyzésben a szónoki beszédekről lesz szó. A bejegyzés kevésbé az irodalmi és művészi szempontból vizsgálja a beszédet, sokkal inkább modernebb és gyakorlatibb oldalról.
Szónoki beszéd fajtái
Az ókori retorikában a törvényszéki, tanácskozó valamint a szemléltető típusú beszédek domináltak. Manapság azonban az informáló, meggyőző és inspiráló beszédek a gyakoribbak (feltéve, hogy nem jogász, társadalomfilozófus vagy alkotmánybíró az ember. Ha mégis, kérek egy kommentet, megtisztelő lenne ilyen olvasó is :))
A szónoki beszédeket a fajtái szerint úgy sorolhatjuk csoportokba, hogy megnézzük, hogy a racionális (mérnöki) vagy emocionális (művészi) agyféltekét célozzák.
A racionális agyféltekét aktiváló információk:
- Tények
- Adatok
- Statisztikák
- Számok, stb.
Az emocionális agyféltekét aktiváló információk:
- Történetmesélés
- Humor
- Metafórák
- Zene, stb.
A szónoki beszéd típusok pedig ezek alapján így néznek ki:
Az informális beszéd
Tipikusan mély tudományos konferencián, termékbemutatón vagy szakmai megbeszélésen hangzik el. Csaknem 100%-ban a racionális agyféltekére irányul, tehát tények, adatok és statisztikák végeláthatatlan sora általában a közönség felé. Ezért, hogy ne legyen túl száraz, erősen javasolt színesíteni az emocionális agyféltekét célzó technikákkal.
A szakmai konferencia beszéd
A szakmai konferenciák közé a különböző iparágak nagyobb összejöveteleit sorolom (pl. Média Hungary, Internet Hungary, Marketing Expo stb.). Az előadás témájától függőan én azt gondolom, hogy itt a legtöbb beszéd már bőven az emocionális agyféltekéte is hatással kell legyen legalább 50%-ban. Tehát a közönség a hosszú programban történetekre, nevetésre és szokatlan információkra vágyik.
A meggyőző vagy motiváló beszéd
A meggyőző beszédre szoktam a bulldózer metafórát használni, hiszen erősen tényeken és adatokon alapul és egy dolog elvégzésének irányába tol. Ugyanakkor már az érzelmekre is hatással kell lennie. Fel kell ráznia, erősebbnek kell éreznem magam ezt hallgatva. Célja: meggyőzés egy adott tevékenység megtételére.
Az inspiráló beszéd
Az inspiráló beszéd pedig nálam a mágnes, hiszen érzelmeken alapul, sőt bennünk már meglevő érzelmeket hív segítségül a maximális hatás kifejtése érdekében. Az érzelmekre hat főként, meghat. Célja: az érzelmi katarzis elérése után valamit másként fogunk érezni, eldönteni vagy tenni.
A szórakoztató beszéd
Pusztán emocionális információkkal dolgozik. Célja a szórakoztatás, nevetés, meghatódás, vagyis egy adott érzelmi hatás elérése. Tipikus műfaja a standup komédia, vagy savazás.
Szónoki beszéd felépítése
A szónoki beszéd felépítésére több modell is van, az ókori szónoki beszédben kötöttebb formában az érvelés, bizonyítás és cáfolás szerepelt, addig a modern koriban inkább a probléma, megoldás és az üzenet dominál.
Az üzenet
A beszéd felépítésének a lényege, hogy tudatosan át kell gondolni a célját, vagyis mondhatjuk megfordítva az egyenletet, hogy a cél adja és formálja a szónoki beszédet. Ennek megfelelően a beszédet a végével, az üzenettel kezdjük.
Az érvelés
Majd pedig ennek az üzenetnek az alátámasztására szolgáló tények, adatok, történetek stb. következnek (pl. Steve Jobs híres stanfordi beszédéből: „nem hoztam mást, csak három történetet”). Fontos, hogy az érvelés szövevényes erdejében ne vesszünk el és befogadható mennyiségű (tehát számú) és részletességű (vagyis hosszúságú) információt mutassunk be.
Az érvelés számosságánál a különböző számosság adja azt, hogy mire használható legjobban az érvelésrendszer:
A beszéd kezdése
A beszéd kezdésének magát a problémafelvetést (konfliktust) kell bemutatnia. Kiváló beszéd kezdési eszközök a történet, a retorikai kérdés és az érdekes köntösben tálalt információ.
Szónoki beszéd témák
A jó szónoki témák keresésénél eszembe jut Spielberg mondása, aki kétségkívül nagyon hatékony „mesélő”:
Nem azok a történetek érdekelnek, ahol nem mindennapi emberek vannak, hanem amelyeknél egyszerű emberekkel nem mindennapi dolgok történnek.
Steven SPIELBERG
A jó szónoki beszéd témák a közönségnek és a beszélőnek is érdekesek, valamint egyszerűen át lehet őket adni. A jó téma megtalálása:
- a közönség felmérésével indul (Mi az érdekes nekik? Mit tudnak? Mit nem tudnak? Mi az aktuális információ nekik?),
- majd a beszélő üzenetének meghatározásával
- és belső bányászatával folytatódik.
Retorikai eszközökkel Felturbózás
Az igazán emlékezetes gondolatokért segítségül hívhatod a retorikai eszközök széles eszköztárát (vagy a repülőgépes példáknál maradva, fegyverraktárát). Egy-egy jól elhelyezett retorikai eszközzel olyan mintába rendezzük a mondandónkat, amely ütősen üdvözli, a beszéd változatos vonalvezetésén végigkalauzolja és bravúrosan befejezi a mondandónkat. Itt további példákat olvashatsz a retorikai eszközökről, valamint arról, mikor és hogyan használhatod őket.
Szónoki beszéd Összefoglaló
A modern kori szónoki beszéd erejét leginkább informálásra, konferencián való előadásra, meggyőzésre, inspirációra vagy szórakoztatásra használhatjuk. A sikerhez az alkalomhoz illő beszédtípus kiválasztása, a megfelelő üzenet, érvelési cölöpök és megnyitás is nagyban hozzájárul.
Ne felejtsük azonban azt sem el, hogy az egyénre milyen hihetetlen erős önbizalomnövelő, hatása van. Megéri belevágni és a mércét magasra tenni. Nagyon sokszor a magánéletben és a karrierben is csak egy beszédnyire vagy …
